Interjú Szabó Jánossal, a mezőbándi sertésfarm ügyvezetőjével

Miért importálnak Romániába évente egyre több sertéshúst?
Szabó János: Romániában sajnos elég kevesen foglalkoznak a sertésszaporítással. Nagyon sok hizlalda van az országban, ahol nincsenek kocák. Megveszik a 25 kilós malacokat és 3 hónap alatt felhizlalják őket. Bejegyzett, engedéllyel rendelkező, kereskedelmi farmokon jelenleg mindössze 150 000 koca van az egész országban, és ahhoz, hogy csökkentsük a külföldről importált disznóhúst kéne legalább 250 000. A mi farmunkon, amely Mezőbándon, Maros megyében található, évente kb. 43 000 malac születik.

Milyen kihívásokkal néz szembe egy olyan farm, amely nem csak hizlaldát működtet, hanem sertésszaporítással is foglalkozik?
Szabó János: Elválasztás után a kocák a megtermékenyítési szektorba kerülnek és 4-6 nap után visszaivarzanak, majd vemhességvizsgálat után elvisszük őket egy közös vemhesítőbe. A kocák takarmányozása pontosan ki van számolva és korlátozva van. Egy koca csak annyi táplálékot fog kapni, se többet se kevesebbet, amennyire szüksége van ahhoz, hogy a malacai egészségesen nevelkedjenek. A kismalacok a vemhesség 85. napja után kezdenek nőni. Ha a kezdeti fázisban túl sok eledelt adnánk a kocáknak, ezek nagyon elhíznának és a kövér koca, nem jó koca, mert akkor magát hizlalja és a malacok nem fognak megfelelőképpen fejlődni. A kocák nem soványak, nem kövérek, hanem fitt-ek kell legyenek. Erre vigyázunk, hogy minden koca egészséges legyen és egészséges, fejlett malacokat hozzon világra.

Milyen sajátosságai vannak a kocák számára berendezett fiaztatónak?
Szabó János: A fiaztatóban van beszerelve padlófűtés és infravörös lámpa. A kocák fekvő helyzetben vannak 25-28 nap között, így szoptatják a kismalacokat.
Az állatjólét nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állat szaladgál. A kocákat külön választjuk, mert sokkal rosszabb, amikor az állatok csoportban vannak, előfordul, hogy összeverekednek, a táplálékért harc folyik. Itt a fiaztatóba minden koca ennyit eszik amennyit tud, mivel tejet kell termeljen. A táplálékuk egy laktációs recept alapján készült, amelyet egy táplálkozási szakértő állított össze. Tápanyagokban, fehérjékben, zsírokban gazdag, természetes eledelt kapnak.
Telítelen zsírsavak, omega 3 és omega 6 is található a kocák táplálékában, amit extrudált len formájában adunk nekik. Ez segít a malacoknak a súlygyarapodásban és erősíti az immunrendszerüket. Romániában elég kevés telepen kapnak ilyen típusú, telítetlen zsírsavakkal gazdagított táplálékot az állatok. A mi farmunk volt az országban az első, aki bevezette ezt.

Hova kerülnek az egy hónapos malacok a fiaztatóból?
Szabó János: A 25-28 nap leteltével a kb. 8 kilósra növekedett kismalacokat elválasztjuk és átkerülnek a malacnevelőbe. Itt hat hetet töltenek, ameddig elérik a 25-27 kilót, és akkor kerülnek át a hizlaldába.
A hizlaldába 90-95 nap alatt érik el az állatok a 110-115 kilós vágósúlyt. Fél év kell ahhoz, hogy egy malac egészséges körülmények között, növekedési hormon vagy bármi nélkül elérje a vágósúlyt. Egy 100 kilós disznó neveléséhez összesen 280-300 kiló gabonát használunk fel.

Létezik-e Romániában sertés szabadtartásban?
Szabó János: Itt Romániában az Állategészségügyi Igazgatóság ez nem engedélyezi a szabadtartású sertésfarmok létesítését, csak bent lehet tartani őket, ahogy ez a mi farmunkon is van.
Ez a telep egy régi farm, ezelőtt 11 évvel lett felújítva és hamarosan ismét feljavítunk rajta különböző részlegeket. 750 hektáron gabonát termelünk, amely a teljes takarmány kb. 75%-át teszi ki. A táplálék egy másik sajátossága, hogy a sertések négy helyi tejgyárból származó tejsavót is kapnak. A víz helyett savóval keverjük a gabonalisztet, ami a sertéshús minőségét is növeli. Visszajelzések alapján, a savóval etetett disznók húsa nagyon jó ízű és különbözik azon állatokétól, akik nem lettek savóval táplálva.